Cím: 3656 Sajóvelezd, Széchenyi út 2.
Telefon: +36-48/433- 093


Művelődés Háza fő tevékenysége:

A Művelődés Háza tágas színházteremmel, öltözőkkel, színpaddal rendelkezik.

A házban kulturáltan szórakozhatnak a vendégek, a közvetlen szomszéd helyiségben lévő konyha és étterem pedig biztosítja a legkiválóbb hazai ízeket, a teljes körű vendéglátást.

Sajóvelezd kulturális életének jelene, jövője, múltja

Sajóvelezd kulturális életének mai helyzete

Az önkormányzat a lakosság igényeihez alkalmazkodva fontos feladatnak tekintette a Művelődési Ház soron kívüli felújítását és a programok újraindítását.
E cél érdekében 1999-ben és 2000-ben is biztosította a közművelődésre kapott állami normatív támogatás összegét e szakterületnek, illetve 2001-ben ezt lényegesen meghaladó összeggel járult hozzá az intézmény újraindításához. Az összehangolt, átgondolt, jól szervezett munka eredményeként 2001. szeptemberre az épület teljes belső felújítása elkészült. A lakosság a hagyományos szüreti felvonulást záró Szüreti bál rendezvényén már a megszépült intézményben, kulturált környezetben szórakozott.

2001. év végére a Művelődés Háza külső és belső felújítása, parkosítása teljes körűen befejeződött. Az épület megújult színpadával, tágas, jól berendezett helyiségeivel kulturált körülményeket biztosít a településen szervezett minden rendezvényhez.
(Nemzeti ünnepeink, Föld Napja, Fiatalok önkéntes napja, Anyák napja, Falunap, Szüreti felvonulás, Idősek napja, Mikulás est, Jótékonysági bálok, Játszóházak és Kézműves foglalkozások.)

2004. november 06-tól működik a településen a Velezd Néptáncegyüttes, amely feladatának tekinti a hagyományőrzést, a régi velezdi szokások felelevenítését.
2010-ben megalakult az utánpótlás csoport, akik 3 éves kortól járnak táncot tanulni.
2007. szeptemberében megalakult az "Asszony klub". Három hetente egy alkalommal, 2 óra hosszára összejönnek az asszonyok. A csoport állandó tagja 10 fő, de mindig vannak akik egy - egy alkalomra csatlakoznak a csoporthoz. Eleinte recepteket cseréltek és jókat beszélgettek. Ez már háttérbe szorult, és most különböző kézműves technikák elsajátításával foglalkoznak, egyre ügyesebben és egyre nagyobb lelkesedéssel.

Ilyenek technikák például a gyöngyfűzés, horgolás, articsóka technika és üvegfestés.Az elsajátított technikával nagyon szép tárgyakat készítenek.

A Művelődés Háza felújítása pályázat útján

2007. áprilisában a Képviselő - testület úgy határozott, hogy az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által meghirdetett "A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatása 2007. évi támogatásának elnyerése ( LEKI)" 2. jogcím támogatására pályázatot nyújt be. A pályázat célja a Művelődés Háza nyílászáróinak cseréje és fűtésének korszerűsítése volt.
A pályázat nyert, és a beruházás befejeződött 2007. szeptember hónap végére.
A beruházás bruttó összege: 7.909.402 Ft
Támogatásból igényelt összeg: 6.327.521 Ft
Saját forrás: 1.581.881 Ft

Sajóvelezd kulturális életének jövője

Sajóvelezd kulturális életének további fejlesztéséhez tervezett célkitűzések:

• Célirányos pályázatok készítésével a folyamatos és hatékony munkához szükséges megfelelő pénzügyi háttér megteremtése.
• A helyi nagyszámú civilszervezetek összefogásával, közösségformáló erejével, gazdag tapasztalatával a település kulturális életének további fejlesztése, új programok bevezetése, a településre érkező vendégek igényeinek kiszolgálásával.
• Sajóvelezd önkormányzata szívesen látja a környező települések, cégek munkatársait, baráti társaságokat, családokat egyéni rendezvényeik kulturált lebonyolítására a község művelődési házában.

A házban, a színpadon igényes műsorokkal szórakoztathatják vendégeiket, a nagyteremben kellemesen bálozhatnak, a közvetlen szomszéd helyiségben lévő konyha és étterem pedig biztosítja a legkiválóbb hazai ízeket, a teljes körű vendéglátást.

Érdemes megemlíteni, hogy az Együtt Hétért Egyesület megalakulását követő évben, 2003-ban az egyesület 3 tagjában merült fel az az ötlet, hogy a Sajó menti településeket a kultúra, túrázás, környezetvédelem okán össze kellene fogni. Civil szervezeteket, határon túliakat is próbáltak megnyerni a tervnek, el is küldtek 30 levelet, de visszajelzést csak nagyon keveset kaptak, ezért az ügy megfeneklett.

Éveknek kellett eltelnie, mire megint lendületet vett. 2006-ban csatlakozott Molnár Aranka, aki a Dialóg Egyesület elnöke. Neki voltak kapcsolatai a térségben, tudta, hogy kik azok, akiket be lehet vonni. Hat település: Sajóivánkát, Sajókazát, Vadnát, Sajógalgócot, Hetet és Sajópüspökit szólította meg, amely településeket a civil és az önkormányzati szférából vegyesen képviseltek. Több megbeszélése, amiken az együttműködés lehetőségeit próbálták kitapogatni, első programnak egy fotópályázatot fogadtak el a "A Sajó két arca" címmel. A pályázatra sok fotó és rajz érkezett, ezeket egy vándorkiállítás keretében mind a hat településen kiállították.

A kiállítások végén pár hónapos szünet következett, megint életet kellett lehelni az ügybe. 2007. tavaszán a találkozók megint rendszeressé váltak, időközben Sajópüspöki kivált, és helyette Sajóvelezd csatlakozott. Mivel mind a hat településen van valamilyen kulturális csoport, kézenfekvőnek tűnt, hogy közösen lépjenek fel mind a hat faluban egy - egy "Civil nap" keretében. Ebből három 2007. nyarán került megrendezésre, a másuk három pedig 2008-ban.

Sajóvelezden a Civil napot 2008. július 05. napján tartottuk.
A két sorozat között pedig - hogy ne legyen olyan nagy szünet - egy falvédő vándor kiállítás volt "Régi korok konyhájának hímzett falvédői" címmel szintén mind a hat településen összegyűjtött anyagból.
H. Petkovics Katalin a Sajómenti Civilek Egyesület elnökének gondolatait hagy idézzük:
"Úgy érezzük, a falusiak még nem büszkék értékeinkre. Nem hirdetik fennen azt, ami dicsekvésre méltó, sőt lekicsinylik azokat, akiket még nem darált fel a közöny, és jobbítani akarnak sorsukon, a faluközösség helyzetén. Hogy megvalósítjuk-e az eleinte csak körülhatárolt célt, az ma már nem lehet kérdés. Az elmúlt két év arra ad bizonyságot, hogy szükség van ilyen tevékenységre, és ez gyakran csak összefogással sikerül.Együtt vesszük számba a hat településen azokat a megfogható pontokat, ahonnan az építkezés, a közösségfejlesztés kicsinyke lépései megléphetőek.

Úgy dolgozunk a településünk civil szférájában, hogy ne csak a jó szimatunk vezessen a problémák és konfliktusok feltárásában és megoldásában, hanem tudatosan nyúljunk hozzá, vázoljuk fel a közösség gondjában a megoldást jelentő utat úgy, hogy sok –sok értékes élménnyel gazdagítsák a települések lakóit."

A kulturális élet múltja

A község gazdag kulturális múlttal rendelkezik.

Már a XX. század első felében népkönyvtárral rendelkezett.
Vándorszínház állandó játszási helyszíne volt.
Református énekkara volt.
·Gazdakör, Református Ifjúsági egyesület, Leányegylet, Polgári Lövészegylet,Levente-egyesület működött.
Az itt felsoroltak is mutatják, hogy mély gyökerei vannak a községben a kulturális életnek.
A község kulturális központja a Művelődési Ház, mely 1932-ben épült

A Művelődési ház adott helyet:

• Az amatőr színjátszásnak.
• A helyi kórusnak.
• A Velezdre érkező vándorszínházaknak.
• A kézműves szakkörnek.
• A citera zenekarnak.
• Az ifjúsági klubnak.
• Kiállításoknak.

Jótékonysági, farsangi és szüreti báloknak.

Az amatőr színjátszó csoport előadásai, melyek elsősorban a községben még élő hagyományokat dolgozták fel, megmozgatta szinte az egész községet. Ezekre az előadásokra a résztvevők, a hozzátartozók, a barátok segítségével maguk készítették és festették a díszleteket, s ezek az alkalmak nagyban hozzájárultak és erősítették az összetartozás élményét a lakosság körében.

A község gazdag kulturális programjai meghatározóak voltak a lakosság összefogásában, a közösség formálásában, a településhez való kötődés kialakulásában.
A Művelődési Ház, a tetőszerkezet és a födém leszakadása miatt 1998 évben két és fél évre bezárásra került. Ez időszak alatt a korábban pezsgő kulturális élet kissé visszafejlődött.
A ház zárva tartása alatt elsősorban az iskolai tornaterem adott otthont a különböző programoknak, míg az odaillő rendezvényeknek a Református egyház biztosított méltó helyet. Természetesen ezek a helyszínek nem minden esetben tudták pótolni megfelelően a kiesett intézményt. A színpad, a megfelelő technika, a jellegzetes légkör hiányzott a kulturális programok hangulatából.