Település fekvése
Sajóvelezd Borsod- Abaúj- Zemplén megye Szlovák határa mellett, a történelmi Gömör megye határán, a Sajó folyó jobb partján, a hangulatos kisváros, Putnok gazdasági, kulturális vonzáskörzetében fekszik.
Miskolctól 40, Kazincbarcika, Ózd városoktól 20-20 kilométerre elterülő község az Upponyi-hegység északi lejtőjének és a Sajó árterületének a találkozásánál, a sajómercsei és a királdi völgytől keletre található.
Megközelíthetőség
Közúton:
Sajóvelezd Miskolctól a megye székhelytől, a Szlovák határra vezető 26-os nagy forgalmú főútról,Vadna után, a Sajó folyó hídja előtt balra letérve, jó minőségű úton közelíthető meg. A folyó partjának vonalát követő útszakaszon haladva minden évszakban szemet gyönyörködtető látvány tárul az utazó elé.
Vasúton: Önálló vasútállomással nem rendelkezik. A Miskolc-Bánréve vasútvonalon Putnok állomástól Volán buszjárattal közelíthető meg.
Földrajzi jellemzők
Sajóvelezd területe a tengerszint felett 166 méterre fekszik, a legmagasabb pontja 407 méter tengerszint feletti magasságú mely erdővel borított terület.
Természeti szépségében meghatározó, hogy a terület két jellegzetes egységre bontható:
- a Sajó folyó árterületén kialakult homokos, kavicsos üledékkel egyenletesen feltöltött, kelet felé enyhén lejtő sík területre,
- valamint a hegység északi lejtőjéből álló agyagos, vályogos, tufás és homokköves hegyoldalra.
A hegység alapkőzete általában a riolit és a riolittufa. Ezen kívül kisebb andezit lávafolyások és tufa foltok találhatók. Egyes helyeken kovasavval átitatott fatörzsek és famaradványok kerültek elő, amelyek a vulkanikus tevékenység idején a vulkáni porral betemetett erdőkből származnak.
Érdekes természeti jelenség Sajóvelezd - Bánhorváti határán a Damasa-szakadék, amelynek alján a jég nyáron is megmarad. Festői szépségű a sziklákon és a függőleges sziklafalakon felfutó borostyán, a sziklák között megkapaszkodó hatalmas bükkfák, a napos oldalakon díszlő kövirózsák látványa.
A Sajó árterületén lévő síkság és a hegység lejtőjének találkozása mezőgazdasági művelésre, míg a hegység nyugat-kelet lejtésű oldalai szőlő és gyümölcstermesztésre kiválóan alkalmasak.
Sajóvelezd völgyében a jól összeállt homokkőbe és tufába pincék találhatók melyeket, a korábban jelentős szőlőtermesztés érdekében alakították ki.
A község 2400 hektárnyi termőterületéből 1200 hektár erdő, - melynek nagyobb része /64 % / magántulajdonban, a kisebb része pedig állami tulajdonban van, - 400 hektár szántó, és 600 hektár rét és legelő. Az erdő terület 20 %-os meredekségű vályogos talajon van. Jelentős mértékben / 60% / megfelelő záródású tölgy, további részben bükk, /24-26% / és gyertyán, /20 %/, illetve egyéb kemény lombos fa- fajokból áll.
Növény - és állatvilága
A település határában egy-egy mikro körzetben nagyon sok védett növény található: árvalányhaj, leánykökörcsin, őszi kikerics. A lápos, vizenyős hegyi réteken a gólyahír már kora tavasszal díszlik. Később az árnyékosabb helyeken a gyöngyvirág, nyáron a kakukkfű és az apróbojtorján, a mezei zsálya, a fodormenta és a borsmenta illatát érezhetik a természetet kedvelő látogatók.
A gazdag növényvilág mellett változatos és gazdag a településünk környezetének vadállománya is. Az erdő területén főleg vaddisznó, szarvas, őz, de elvétve nyúl is található. A réteken a mezőkön és a bokros területeken a fácán és a fogoly honos.
Az állandó visszatérő madárvendégeink a fehér gólyák, melyek között néhány év óta feltűnik egy-egy pár fekete gólya is. A Sajó-folyó mentén megtalálhatóak a vadkacsák, a szürke-gémek, és a vidrák. Pár éve téli időben a Sajó vizén feltűnik két-három pár hattyú is.
Természetesen az állatvilág említése nem lenne teljes, ha nem szólnánk a Sajóban található, a folyó vízminőségének javulásával egyre gazdagodó halállományról. A Sajó vízminősége, - mely a korábbi évek túlzott nitrát szennyezésének következtében már- már a vízbázist, és a halállományt is veszélyeztette – az utóbbi tíz évben jelentősen javult. Jelenleg a folyó vízminősége közel áll az első osztályú vízminőséghez, így több mint negyven halfajta jelenlétét biztosítja.